Főbb cikkek, tanulmányok

Hogyan lett sikeres a sikerkutató? (CEU)

IPM 2019.

Tehetség és szorgalom: ez lenne a siker képlete? Vagy jóval több múlik a véletleneken, mint hinnénk? Mindezek együtt. A tehetség és a szorgalom teljesítményt szül, amely alapja ugyan a sikernek, de messze nem elegendő hozzá. A sikerben az is óriási szerepet játszik, hogy egy emberre vagy munkásságára irányuló figyelem miként árad szét a társadalmi hálózatokon keresztül

Tovább...

Az intuíció ösvénye

IPM Pszichológia 2021. tavasz

Nem tudjuk, hogy tudjuk, majd egy pillanat alatt megtudjuk – ez az intuíció, mely születésekor még bizonyítatlan bizonyosság, és csak később igazolódik: amikor sikerül megmenekülni egy katasztrófától, amikor megvilágosodik a relativitás természete, s amikor a fehér legyőzi a feketét a sakktáblán – a furfangos felügyelő pedig megnevezi a tettest, akire senki nem gyanakodott. 

Tovább...

Lássuk az intuíciót működés közben!

IPM 2021. november

Hitelesen a hitről

Dušan Mitana: Jelenés, 2016. Gondolat, Ford. Jakabffy Imre (könyvismertetés a Litera.hu-n)

Jonášt szektáról szektára hajszolja a vágy, hogy egyszer teljesen új emberként ébredjen, függőségek és öngyilkos gondolatok nélkül. Megváltoztam már? – ezt a kérdést tette meg az író a könyv mottójának. És – hitével együtt – azt is megvallja, hogy nemigen. Még könyörtelenebbül mutatja fel a megbánástól sokszor könnyeiben úszó Eliášnál a gyökeres változás képtelenségét. Ahogy Jonáš notórius nagyivó, úgy Eliáš a fogdában töltött évek után is visszaeső csaló. A szenvedélyes lelkeket nem elégítik ki a kegyes vagy a hétköznapi örömök.

Tovább...

Függőségről agytudatosan - Interjú Katona István agykutatóval (MTA KOKI)

Magyar Tudomány

Mennyire másként állnának hozzá a függőségekhez a szenvedélybetegek, a környezetük és maga a társadalom, ha tudnák, mi történik ilyenkor az aggyal! A kutatók, akik jelenleg éppen a belső kannabinoid rendszer alkotóelemeit térképezik fel nanométeres pontossággal, egyre közelebb és közelebb kerülnek ahhoz, hogy feltárják a függőség kialakulásának okait és lépéseit. Hogy ezt az idegtudományban laikus is megértse, ahhoz szinte egy bolygóközi utat kell megtenni, melynek célállomása – paradox módon – saját koponyánkon belül található. Rusztikus, hétköznapi léptékeinktől el kell jutnunk az idegi elemek közti, finom kommunikációig. E célból Katona Istvánnal, a belső kannabinoid rendszer kutatójával beszélgettünk.

Tovább...

Új hírvivő rendszer - A belső kannabinoid jelzés

Természet Világa

Az agykutatás utóbbi két évtizedének egyik nagy eredménye egy új hírvivő rendszer felfedezése: a belső kannabinoidoké. Miért találtak rájuk viszonylag későn? Miért tekinthető a belső kannabinoid rendszer akár idegrendszerünk őrangyalának is – miközben, ha külső kannabisz-származékokkal bombázzuk, akár a függőség pokoli útjára vihet? Van-e kiút ebből, és mi mindenben segíthetnek még a kutatók, akik szinte nanométeres pontossággal térképezik fel a kannabinoidokat érzékelő receptorok és az őket szintetizáló enzim elhelyezkedését? Segíthetnek-e az eddigi eredmények abban, hogy csökkenjenek az epilepsziások, a szorongók, a krónikus fájdalommal élők, az elhízottak, az alkohol- vagy drogfüggők szenvedései?

Tovább...

Dienes Valéria életműve

Valóság, 2018/11

„… énbelőlem négy rapszódia kerekedett az élet folyamán. Mert négy szerelmem volt: a zene, a matematika, a filozófia és az orkesztika. Mind a négy révén valami többletet kerestem a világból…”

Dienes (Geiger) Valéria szűkebb és tágabb családjában gyakori volt a kisvárosi környezetükhöz viszonyítva kiemelkedő intellektus és vérmérséklet. Másodfokú unokatestvére volt Babits Mihály; gyerekkorukban családjaik egymás szoros közelségében éltek – mind térben, mind a szülők, elsősorban az édesanyák szoros barátsága révén. Babits, akiről tudható, hogy egyes regényalakjainak (egy kortárs Babitskutató szavaival élve) „több köze van a valósághoz, mint azt ő bevallja”, kései regényébe, a Halálfiaiba (1927/1972) sok életrajzi elemet visz a Babits- és a Geiger-család történetéből, amellett, hogy elsősorban bizonyos „regényes” epizódok nyilvánvalóan a fantázia szülöttei.

Tovább...

A matematika játékmestere - aki lándzsás pápuáknak is tanított matekot

Dienes Zoltán centenáriumára, IPM 2016.

Dienes Zoltán Pál életet lehelt a matematikatanításba, s lényegében erre az egy ügyre tette fel életét. Noha ő maga messze nem volt együgyű. Elméleti matematikus és világutazó; költő és kutató; de mindenekelőtt zseniális oktató és mindenekfelett hiperkreatív elme. Most, hogy akadémikusaink új alapokra kívánják helyezni a tantárgyak tanítását, érdemes megidéznünk a matematika ama „reformkorát”, amelynek szelleme oly szerencsésen találkozott az ifjabbik Dienes fiú világmegváltó ambícióival.

Miért nem érez mindenki úgy, ahogy én? – nagyjából ez a rácsodálkozás helyezte Dienes gondolatait arra a pályára, amelyen azután mindvégig megmaradtak. Két matematikus szülő gyermekeként a matematikában magától értetődően örömét lelve ráébredt, hogy ebben az örömben csak az emberek kisebbségével osztozik. Persze más matematikusok is felismerik saját különleges, vagy különc voltukat. De általában nem sokat foglalkoznak ezzel; lekötik őket tudományuk szépségei. Dienest azonban nem hagyja nyugodni a kérdés, hogy ami számára szép és izgalmas, az másoknak miért ijesztő és unalmas? Talán az ő elméjük másképp épül fel. S ha így van, akkor számukra a matematikát is egész másképp kell felépíteni. Akár építőkockákból.

Tovább...

Honnan ered a matematika?

IPM

Legtöbbünk számára a matematika csak az iskolában központi kérdés, másutt a peremre szorul, mint egy való élettől elrugaszkodott, az alapszinten túl felfoghatatlanul elvont tudomány. Építményének magasságait inkább csodáljuk, mint szeretjük, s a felsőbb emeletek lakóit misztikus lényeknek érezzük, mivel nem osztozunk gondolataikban. Van-e egyáltalán szilárd talaja e matematikai építménynek, vagy csak lebeg a semmiben? És főleg, jó-e egyáltalán valamire? E kételyeket talán eloszlatná, ha lelki szemeink előtt hirtelen megjelenne az az ősünk, aki először jelölte és ásta ki az építmény helyét, majd az, aki első köveit lerakta.

Tovább...

A harmadik évezred képlete

IPM, 2014.

Maroknyi adatból felderíteni a teljes igazságot, ez a tudósok, a nyomozók és a paranoiások álma. Utóbbiak egyike matematikai alapokra helyezi téveszméjét, és hozzáképzel egy 18. században élt lelkész-matematikust, a maga mágikus képletével, hogy igazságát megtámogassa. Ez a 20. századi Don Quijote azonban a 21. század tudományának forradalmát vetíti előre.

Erdős Pál esete a galambokkal

IPM Pszichológia

Agyunk remek valószínűség-számítógép, néhány döntésünkben viszont egyenesen statisztikai analfabétáknak bizonyulunk! Olykor a gondolkodás hiánya, máskor épp a túlgondolás miatt. 

Jövősokk - transzhumán létformák

IPM

A jövőre irányuló felfokozott optimizmus sokakat lelkesít, ami érthető. De azok sincsenek kevesen, akiket egyáltalán nem hoz lázba. Mert túl távoli számukra, vagy mert nem is hisznek benne. Esetleg egyszerűen azért, mert nem akarnak szembenézni a ténnyel: a valóság, és benne ők maguk lehetnének még jobbak. Sőt, sokkal jobbak.

Új intelligencia született - A mély neurális hálózatok

GyártásTrend

Képzeljük el, hogy egy repülő csészealj áll meg előttünk. Kinyílik az ajtaja, és egy sziluett lép elő. Fantasztikus jelenetnek vagyunk a részesei: először találkozunk egy földönkívüli intelligenciával. Körülbelül ez játszódik le manapság az élenjáró számítástechnikai laboratóriumokban: olyan intelligencia lép színre, amelyet nem az evolúció évmilliói alakítottak ki, és amelynek megvan a saját, a miénktől eltérő logikája.

Tovább...

Ki lehet a 21. század Freudja?

IPM

Miként keletkezhet milliárdnyi idegsejt együttesében, vagyis az agyban öntudat? S hogyan lesz az agy működési mintázataiból személyiség? A kérdések mindannyiunk létének alapjait érintik, mégis csak maroknyian foglalkoznak velük. Köztük Mark Solms Dél-afrikai neurológus. Aki a tudatfilozófia helyett egyenesen Freudhoz fordult válaszokért. Ebből jött létre egy különös kiméra, amely a neuropszichoanalízis nevet viseli. Vajon életképes lesz-e?

Tudósközelben: Nyíri Kristóf

IPM 2005.

"Legkésőbb Nietzsche óta, az 1870-es évektől kezdődően, már panaszkodni illett – és lehetett – ha nem is az információ, de a tudás túlontúl hatalmas, áttekinthetetlen áradására. A könyvkorszak egyeduralmának visszasírói elfeledkeznek arról, hogy a könyvek világa már a számítógép megjelenése előtt réges-régen összeomlott önnön kiterjedtségének terhe alatt. Ma a könyvek világa és a digitalizált információ világa – a világháló – együttesen adja azt a környezetet, amelyben a felhalmozott emberi tudás a leginkább áttekinthető. Amúgy a világháló multimediális: és éppen a képek, kivált az animált képek, nagyon is alkalmasak a sűrített és rendszerezett információ – ha tetszik, a metainformáció – hordozására." Ny. K. 

Tovább...

Gyógyítás gondolattal

IPM Pszichológia, 2020.

Elménk és agyunk működése olyan szoros kapcsolatban áll immunrendszerünkkel, hogy ezzel már külön tudományág foglalkozik: a pszichoneuroimmunológia. Túllépve az áltudományok ingoványos mezsgyéjén, a mantrák, a magnetizmus és a szómágia vágyteljesítő fantáziáin, a kutatók egyre-másra valóban gyógyító gondolatokra bukkannak: a harctéren, meditáló szerzetesek asramjaiban, vagy az agy elektromos jeleit vizsgáló laboratóriumokban.

Neurobic

Mindennapi Pszichológia, 2010.

Prof. Dr. Iván László, a magyarországi gerontológia vezető képviselője egyszer együtt utazott egy idősekből álló csoporttal. Az egyik hölgy odalépett hozzá, s ezt mondta: „Magára ismertünk, és volna egy kérésünk. Legyen szíves, mondja el, bárhová is megy, hogy mi nem öregek vagyunk, hanem időtállóak.” De vajon emlékeink és emlékezőképességünk is kiállják-e az idő próbáját? Hogyan játsszunk memóriánkkal úgy, hogy ne az játszhasson velünk kényére-kedvére?

Játékosítottad már az életed?

Intelligent Life, 2013.

Agyunknak a játék adja meg azt a kihívás- és örömdózist, amelytől legjobb formáját érheti el. S ma a játék egyre inkább határok nélküli: az oktatás, a munka, az egészség- és környezetvédelem elkezdenek játék-álruhát ölteni, hogy avatarjaink kalandozásaiból olykor visszarántsanak minket a valóságba. 

Mese-ősök

IPM

Egy iráni angol kisfiúra, Jamie Tehranira óriási benyomást tettek a mesék, különösen a Piroska és a Farkas, amelynek két változatát is ismerte. Elgondolkodtatták a hasonlóságok és az eltérések, ahogy Darwint a Galápagos-szigetek madarai esetében. Később Tehrani megörült, amikor ráébredt a törvényszerűségekre, és úgy vélte, ez az út vezet majd el saját múltunkhoz. És hogy a valóságról alkotott képünket a mesék segítségével tehetjük majd teljesebbé.

Újragondolni a nevelést

IPM

Agresszív, birtokló vagy épp nemtörődöm szülők gyermekei gyakran eltökélik, hogy ők teljesen másként nevelik majd gyermekeiket. Nem is sejtik, mennyi minden esküdött össze azért, hogy ez ne így legyen.

Nevetni bolondulásig

IPM

„A nevetés az ember sajátja” – írta Rabelais a Gargantuában, mintegy visszhangozva Arisztotelészt, aki úgy vélekedett, hogy az élőlények közül egyedül az ember tud nevetni. Tévedtek volna? És vajon azt tudjuk-e már, hogy miért is nevetünk?

Elmésségek éles elmékről

IPM

Miért nevetünk az okosakon? Mert az okosság eltávolodhat a gyakorlatias, megszokott intelligenciától, mint a viccbeli tudósoknál. Máskor éppen a gyakorlatiasság túlhajtása miatt válhat nevetségessé, mint a zsugorinak kikiáltott nemzeteknél. 

Hatalomkór

IPM Pszichológia 2020.

Ha körülnézünk a világban, számos problémánk legalább részben a hatalommal való visszaélésnek köszönhető. Mugabe-tól Lukasenkáig, Chavez-tól Kim Dzsong Il-ig nyilvánvaló: van valami mélyen mérgező és veszélyes a hatalomban, főként ha azt az illető totálisnak érzi. Új kutatások szerint már a hatalom megízlelése is úgy zilálja szét az agyat, akár a kábítószerek vagy a homloklebenyt károsító betegségek.

Nárcizmus-járvány

IPM Pszichológia 2021. tavasz

Lehengerlő felettes, a jótékonyság bajnoka, társaságok lelke, mindenekelőtt pedig médiaszemélyiség a celeb-kultúrában, amely a modern nárcizmus kiteljesedése. Mi rejlik e sokféle álarc mögött? Milyen a lelkiviláguk azoknak, akik kivételesen jóban vannak önmagukkal?

A pszichopátia és a neuroetika szép új világa

IPM Pszichológia 2019.

A pszichopaták mindig találnak kifogásokat önző, szélhámos, manipulatív vagy erőszakos viselkedésükre. Lehet, hogy hamarosan nem lesz szükségük erre: az agykutatók segítségükre sietnek, az igazságügy pedig felmenti majd őket?

Határeseti esetek - a borderline személyiségzavar

IPM Pszichológia 2020.

Mindenkiben élt egyszer egy ideálisan szerető lény képzete, amely lassan tovatűnt, átadva a helyét a valós embereknek, akik szeretnek, ugyanakkor elvárásokat is támasztanak, viszonzást várnak, és nem mindig elérhetőek. Sokan egészen jól együtt tudnak élni az emberi érzelmek e változásaival, úgy érzik, attól ők még ugyanazok maradnak. Másokban nem halványul a szeretet-őskép, feltétlenségre vágynak, s mindahányszor ez nem teljesül, keservesen csalódnak.

A trauma árnyékában - borderline személyiségzavar 2.

IPM

A legtöbb borderline életút traumák közepette veszi kezdetét. Az elhagyott, elhanyagolt vagy épp kezelhetetlen gyermek már első kötődésében csalódik. Később óriási reménnyel, de törékeny bizalommal kezd újabb és újabb kapcsolatokat, s az események legtöbbször úgy alakulnak, hogy végül az első trauma fájdalmát elevenítik fel. Van-e ebből kiút, amely nem kifelé vezet az élet kapuján?

Morbid zsenik tébolydában

IPM

Félre az unalmas történetekkel, jöjjön most már a kegyetlenség színháza – hirdeti meg programját a 20. század leghatásosabb dramaturgja. Egy kortársának viszont az élete válik kegyetlen színházzá, pontosabban, egyetlen kegyetlen jelenetté. Mindkettejük útja az elmegyógyintézetbe vezet, ám ott kiemelkedőt alkotnak.

Az emberfeletti magánya (Friedrich Nietzsche és a nők)

IPM 2007.

Az a filozófia, amely „minden értékek átértékelése”, amely szemben áll korának összes ideáljával, a magányban fogant. A magány pedig olyan egzisztenciális állapot, amelyben könnyebbé válik a common senseből való kilépés, messzebbről látszanak a mindenki által elfogadott-dédelgetett ideálok, erkölcsi értékek – legyenek akár 2000 évesek is; ilyen messzeségből pedig könnyen megeshet, hogy minden fonáknak, groteszknek tűnik, ami a közös emberi létezés jellegzetes, megszokott, ismerős ízeit adja. Ilyen távollátó perspektívából lehet csak megérteni Nietzsche nőképét, e „hasadt” nőképet is, amelyben a nő egyszer az igazság, másszor az élet, harmadszor azonban a dekadencia, a betegesség és gyengeség hordozója. 

Pillantás az autizmus világába

Mindennapi Pszichológia 2010.

Az autisták belső világáról olykor azt gondolták, nem is annyira különbözik a többi emberétől, csak szóra kell bírni valahogy őket. Legtöbbjük azonban nem sokat árul el magáról, vannak, akik némaságba burkolóznak. Néhány kivételes autista ugyanakkor szívesen megosztja másokkal élményeit. Nekik is köszönhető, hogy ma már bepillantást nyerhetünk elméjükbe – miközben ők továbbra is nehezen értelmezik mások elmeállapotait.

Szürkül a szürkeállomány?

IPM 2009.

Néhány vészmadár kutató szerint intelligenciánk végnapjait éljük. A természetes szelekció nem egyengeti tovább agyunk felemelkedésének útját. Immár minden a hardvereken múlik, és a „naturál” versenyzőket hamar lekörözhetik egy új, gépekkel felturbózott, szuperhumán faj egyedei. 

Mitől olyan gyors az agyunk?

Természet Világa

Az idegsejtek felszínén található jelfogó molekulák, a receptorok nem ülnek egy helyben, amíg a többi idegsejtről érkező jeleket várják, hanem mozognak az idegsejt hártyájának felszínén. Hogy ez a mozgás láthatóvá váljék, bordeaux-i idegtudósok és fizikusok fluoreszkáló nanorészecskékkel szerelték fel a receptorokat. 

Mitől gyorsul az idő?

IPM Pszichológia 2019.

Lassan kezdődik, gyorsan végződik, mi az? Maga az élet. De miből ered ez az érzés, hogy a lapok egyre gyorsabban peregnek életünk könyvében? Tehetünk-e valamit, hogy az időt lelassítsuk? Legalábbis, amikor szeretnénk. Például, hogy ne érezzük úgy: az imént még épp hogy csak tavasz volt, és íme, már megint zörögnek a sárga levelek. A fordítottja, hogy a tél csak úgy elszáll, talán kellemesebb vonása az idősödők időélményének. Összességében mégsem szeretnénk, hogy életünk észlelt hosszát csak úgy megrabolja az idő. Tehetünk-e valamit, hogy belső óráinkat megfiatalítsuk? 

Kék agy

A svájci Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL) intézetben folyó Blue Brain Project (BBP) keretében virtuálisan létrehozták egy kéregbeli mikroáramkör mását, és összehasonlították egy emlősből származó mintával. Sikerült megjósolni a szinapszisok helyét az agykéreg magasabb rendű idegfunkcióiért felelős részében, az újagykéregben.

Tovább...

Kizökkent idő -  űrutazás, hallucinogének, halálközeli élmények

IPM 2010.

Belső óránk pontatlanságait külső órák használatával leplezzük. De mi történik, ha nincsenek időjelzőink? Vagy ha vannak ugyan, de mégsem tudunk hinni a szemünknek: egyetlen perc telt volna csak el? Egy örökkévalóságnak tűnt! 

Tibeti misztériumok

Megtalálhatjuk-e az egyes hagyományok túlvilágképeiben a halálközeli élmények motívumait? Nem lehet-e, hogy a különféle túlvilág-képek maguk is halálközeli élményekből származnak, vagy legalábbis ez a fő forrásuk?